A legmagasabban fejlett húsevő cápák közé tartozik. A nagy fehér cápa a legnagyobb, ragadozó életmódot folytató hal és a földön őt tekintik az emberre nézve legveszélyesebb cápafajnak is.
A fehér cápa előfordul a Földközi-tengerben, valamint az Adriai-tengerben és a Vörös-tengerben. Az Indiai-óceánban a Csendes-óceánban az Atlanti-óceánban a Mexikói-öbölben a Tasman-tengerben a Korall-tengerben partközelben található meg. Az Ohotszki-tengerben is. Japán valamit Hongkong partjainál is előfordul. Elvétve megtalálható az Északi-tengerben, és Izland hidegebb vizeiben is. Lehetetlen meghatározni számukat mivel álladóan mozgásban vannak.
Testmérete változó, a leggyakrabban 3-4 méter hosszúságú példányokkal találkozhat az ember, de akad köztük 6-7 méteres is. Testtömege elérheti a 2500 kilogrammot is. A faj nőstényei nagyobbra nőnek a hímeknél. Az eddigi leghoszabb fehércápa 7,5 méter volt.
Egyértelműen felismerhető arányos testéről, magas hátúszójáról, és nagy, holdsarló alakú farokúszójáról. Háti része sötétebb árnyalatú, általában szürkés, míg alsó, hasi része fehér. Innen kapta nevét.
Az állat magányos és állandóan mozgásban van. Tápláléka szinte valamennyi halfaj és meleg vérű állat (fókák, delfinek, kisebb cetfélék, valamint tengeri madarak, esetleg dögök is), amelyet zsákmányolhat.

A citromcápa Észak-Amerika és Dél-Amerika keleti partján New Jersey-től Brazíliáig fordul elő, illetve Közép-Amerika és Dél-Amerika, valamint Afrika nyugati partvonala mentén lelhető fel. A nyílt tenger mély vizével szemben az öblök sekély, közepesen mély vizeit részesíti előnyben, de otthonosan mozog a kikötők közelében, a folyótorkolatokban, kisebb öblökben és egyéb félsós vizekben is.
Az állat, a tengerben elérheti a 3,4 méteres hosszúságot, fogságban a hímek 2,5 méteresre, a nőstények 2.6 méteresre nőnek meg. Testtömege 180 kilogramm is lehet. Mint ahogy neve is mondja, a cápa citromszínű, vagyis sárga. Hátán két hátuszony van. A citromcápának függőlegesen álló, szimmetrikus fogai vannak.
A fiatal cápák kisebb csapatokban élnek, a felnőttek magányosak. Tápláléka a part menti vizekben tengeri márnák, kisebb fűrészes sügérek, egyébként makréla, tonhal és kalmár szerepel az étrendjén.
A párzási időszak késő tavasszal és nyár elején van. A vemhesség mintegy 9 hónapig tart, melynek végén 10 eleven utód is születhet.