Category: Ismeretterjesztő
Category:Érdekes | Ismeretterjesztő
A sivatagi patkánykenguru (Caloprymnus campestris) az emlősök osztályának Diprotodontia rendjébe és a patkánykenguru-félék (Potoroidae) csalájába tartozó kihalt faj. A nem egyetlen faja volt.
Ausztrália területén volt honos. A természetes élőhelye száraz, sivatagos térségben volt. 1935 óta nem látták a faj egyetlen egyedét sem.
Mérete megegyezett egy macskáéval.
Rovarokkal táplálkozott.
Category:Állatságok | Érdekes | Ismeretterjesztő | Kreatív | Pfff
Category:Állatságok | Érdekes | Ismeretterjesztő | Kreatív | Pfff
A propilén-glikol egy, az alkoholok csoportjába tartozó szénhidrogén-vegyület. Az áttetsző, olajszerű folyadékban sok más adalékanyag és enzim is jól oldódik. Emellett aromáknak a természetes forrásukból való extrahálására is alkalmas. (Rágóban is ez van)
Category:Állatságok | Érdekes | Ismeretterjesztő
A legmagasabban fejlett húsevő cápák közé tartozik. A nagy fehér cápa a legnagyobb, ragadozó életmódot folytató hal és a földön őt tekintik az emberre nézve legveszélyesebb cápafajnak is.
A fehér cápa előfordul a Földközi-tengerben, valamint az Adriai-tengerben és a Vörös-tengerben. Az Indiai-óceánban a Csendes-óceánban az Atlanti-óceánban a Mexikói-öbölben a Tasman-tengerben a Korall-tengerben partközelben található meg. Az Ohotszki-tengerben is. Japán valamit Hongkong partjainál is előfordul. Elvétve megtalálható az Északi-tengerben, és Izland hidegebb vizeiben is. Lehetetlen meghatározni számukat mivel álladóan mozgásban vannak.
Testmérete változó, a leggyakrabban 3-4 méter hosszúságú példányokkal találkozhat az ember, de akad köztük 6-7 méteres is. Testtömege elérheti a 2500 kilogrammot is. A faj nőstényei nagyobbra nőnek a hímeknél. Az eddigi leghoszabb fehércápa 7,5 méter volt.
Egyértelműen felismerhető arányos testéről, magas hátúszójáról, és nagy, holdsarló alakú farokúszójáról. Háti része sötétebb árnyalatú, általában szürkés, míg alsó, hasi része fehér. Innen kapta nevét.
Az állat magányos és állandóan mozgásban van. Tápláléka szinte valamennyi halfaj és meleg vérű állat (fókák, delfinek, kisebb cetfélék, valamint tengeri madarak, esetleg dögök is), amelyet zsákmányolhat.
Category:Érdekes | Ismeretterjesztő
A Föld a Naprendszernek a Naptól számított harmadik bolygója. A Föld a Naprendszer bolygóinak nagyság szerinti sorrendjében az ötödik. A Föld a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Több millió faj, köztük az ember élőhelye is. A Föld a világegyetem egyetlen olyan bolygója, amelyről tudjuk, hogy életet hordoz. Jelenlegi ismereteink szerint 4,44–4,54 milliárd éve alakult ki, és a felszínén mintegy egy milliárd év múlva az élet is megjelent. Azóta a bioszféra jelentősen megváltoztatta az atmoszférát, és más, biotikus összetevőit. Ezzel lehetőség nyílt az aerob organizmusok osztódásos szaporodására, és létrejött az ózonréteg ami (a földi mágneses mezővel közösen) megszűri az ártalmas ultraibolya sugárzást.
A földkéreg több különálló részre, tektonikai lemezekre töredezett, és ezek az elmúlt évmilliók során, és jelenleg is folyamatosan mozognak egymáshoz képest. A felszín nagyjából 71 százalékát sós vizű óceánok, a fennmaradó területet kontinensek és szigetek foglalják el. Nem tudunk más olyan bolygóról, aminek felszínén folyékony víz található, márpedig az a földi élet elengedhetetlen feltétele. A Marson valaha volt víz, de ma már csak legfeljebb nyomokban, jéggé fagyva fordulhat elő. A Föld belseje aktív maradt.
A Föld több objektummal is kapcsolatban áll a világűrben. Ezek közé tartozik a Nap és a Hold. Jelenleg, amíg a Föld megkerüli a Napot, addig nagyjából 365,26-szor megfordul saját tengelye körül. Ez az időszak egy sziderikus év, ami nagyjából 365,25 sziderikus napig tart. A Föld tengelyének ferdesége a keringési síkra bocsátott merőlegeshez képest 23,4°. Ennek következményei az évszakok. A Föld egyetlen ismert holdja, a 4,53 milliárd éve létrejött Hold vonzása alakította ki az árapályt, ami egyensúlyban tartja a tengelyferdeséget és valamelyest lassítja a bolygó forgását. Az óceánok kialakulásában egyes elméletek szerint a bolygó történetének korai szakaszában nagy szerepet játszott egy üstököseső. Később a felszínt kisrészt kisbolygók becsapódásai alakították még, azonban ezek szerepe elhanyagolható a tektonika és a lepusztulás mellett.
Category:Érdekes | Ismeretterjesztő
A dodógalamb az ember által kipusztított állatfajok jelképévé vált.
Az Indiai-óceán területén lévő Mauritius szigetén élt.
A dodók viszonylag nagyméretű, röpképtelen galambfélék voltak: a magasságuk kb. 1 méter, a tömegük pedig 20-25 kg körül lehetett. Nagy fejük, erőteljes csőrük, csökevényes szárnyaik, vaskos lábaik és zsíros fartájékuk volt.
