Category: Ismeretterjesztő

Nem is olyan régen…

hozzászólás

Category:Érdekes | Humoros | Ismeretterjesztő | Kínos | Kreatív | Pfff

nemisolyanregen

Wood Buffalo Nemzeti Park, Kanada

hozzászólás

Category:Ismeretterjesztő | Tájképek

wood-buffalo-canada-national-parks

44 807 km²-nyi területével Kanada legnagyobb nemzeti parkja.1922-ben alapították, mint a világ legnagyobb létszámú, szabadon élő bölénypopulációjának otthont adó védett területet.

Riding Mountain Nemzeti Park, Kanada

hozzászólás

Category:Ismeretterjesztő | Tájképek

riding-bison-canada-national-parks_A park területe 2 969 km².

Egy liba, aki műtalpat kapott

hozzászólás

Category:Állatságok | Érdekes | Ismeretterjesztő | Kreatív | Pfff

pottalpegy

WC pumpa, használati utasítás

hozzászólás

Category:Érdekes | Fail | Humoros | Ismeretterjesztő | Kreatív | Pfff

mirejoawcpumpa

Fontos, hogy a fenti illusztrációnak megfelelően használd a WC Pumpát.

Egyébként: A lényeg az erőteljes pumpáló mozdulatokban van és abban, hogy a pumpa jól tapadjon a felületre, így nagyobb pumpáló erőt lehet vele kifejteni. :D

 

Sivatagi patkánykenguru, kihalt faj

hozzászólás

Category:Érdekes | Ismeretterjesztő

sivatagi patkanykenguru

A sivatagi patkánykenguru (Caloprymnus campestris) az emlősök osztályának Diprotodontia rendjébe és a patkánykenguru-félék (Potoroidae) csalájába tartozó kihalt faj. A nem egyetlen faja volt.
Ausztrália területén volt honos. A természetes élőhelye száraz, sivatagos térségben volt. 1935 óta nem látták a faj egyetlen egyedét sem.
Mérete megegyezett egy macskáéval.
Rovarokkal táplálkozott.

Probléma javítva :)

hozzászólás

Category:Érdekes | Fail | Humoros | Ismeretterjesztő | Kínos | Kreatív | Pfff

javitottak

Citromcápa

hozzászólás

Category:Állatságok | Érdekes | Ismeretterjesztő

citrom capa

A citromcápa Észak-Amerika és Dél-Amerika keleti partján New Jersey-től Brazíliáig fordul elő, illetve Közép-Amerika és Dél-Amerika, valamint Afrika nyugati partvonala mentén lelhető fel. A nyílt tenger mély vizével szemben az öblök sekély, közepesen mély vizeit részesíti előnyben, de otthonosan mozog a kikötők közelében, a folyótorkolatokban, kisebb öblökben és egyéb félsós vizekben is.
Az állat, a tengerben elérheti a 3,4 méteres hosszúságot, fogságban a hímek 2,5 méteresre, a nőstények 2.6 méteresre nőnek meg. Testtömege 180 kilogramm is lehet. Mint ahogy neve is mondja, a cápa citromszínű, vagyis sárga. Hátán két hátuszony van. A citromcápának függőlegesen álló, szimmetrikus fogai vannak.
A fiatal cápák kisebb csapatokban élnek, a felnőttek magányosak. Tápláléka a part menti vizekben tengeri márnák, kisebb fűrészes sügérek, egyébként makréla, tonhal és kalmár szerepel az étrendjén.
A párzási időszak késő tavasszal és nyár elején van. A vemhesség mintegy 9 hónapig tart, melynek végén 10 eleven utód is születhet.

Motoros mutatvány!

hozzászólás

Category:Érdekes | Ismeretterjesztő | Kreatív | Pfff

motorosok

Fehérfarkú erszényesnyúl, kihalt faj

hozzászólás

Category:Érdekes | Ismeretterjesztő

feherfarku erszenyesnyul

Ausztrália területén élt. Két populációja volt. Az egyik Dél-Ausztrália állam északkeleti részén, valamint az Északi terület csatlakozó részein élt, míg a másik Nyugat-Ausztrália keleti részén és az Északi Terület délnyugati csücskében fordult elő. Kifejezetten száraz környezetben, félsivatagi, sivatagi körülmények között élt.
Testhossza 20-27 centiméter, farokhossza 12-17 centiméter, súlya 300-400 gramm volt. Finom szálú, selymes szőrzete testének felső részén szürkésbarna, míg hasán fehér színű volt. Hosszú farka sűrű szőrzetű bojtban végződött, mely nagyobb méretű rokonfajától eltérően teljes egészében fehér színű volt. Fejét igen karakterisztikussá tette hosszú bajsza és nagy fülei.
A faj életmódjáról kevés információt tudunk. Mint a bandikutok többsége, ez a faj is kifejezetten éjszakai életmódú volt. A nappalt saját maga ásta üregben töltötte. Tápláléka feltehetően rovarokból, egyéb kis méretű állatokból és gyökerekből állt.
A faj drasztikus méretű állománycsökkenése a 20. század elején kezdődött meg. Nagyarányú megritkulását, majd kihalását is a betelepített ragadozók (elsősorban a vörös rókák és az elvadult macskák) okozták. Emellett a szintén betelepített üregi nyulak által okozott nagymérvű változások a növényzetben is közrejátszott a faj eltűnésében, mivel így kevesebb fedezéket talált, ahová a ragadozók elől el tudott rejtőzni.
Utolsó hiteles észlelése 1931-ből van. Az ausztrál őslakosok beszámolói szerint, ők még az 1960′-as években is találkoztak a faj egyedeivel, de azóta ők sem látták, így mára nagy valószínűséggel a faj végleg kihalt.

www.kutyasulivac.hu